MINTHA MÉG LENNE VELED VALAKI. Már hajnalban jött a kényszer, hogy megírjam. De éjjel szélvihar tombolt – nem volt áram. A laptopot nem használhattam, elő a füzetet, szorosan oda préseltem magam az ablak elé, és a vörösen kelő nap beszűrődő fényénél elkezdtem írni. Volna, írni. De nem fogott a golyóstoll. Egy másikat – az se. A negyediket már a sarokba dobtam, és akkor megpillantottam a filctollat. Igaz vörös, de ha egyszer ez van. Ciki is, meg teátrális, meg patetikus, hogy a hajnali vörösségtől szinte vörös színű füzetlapra vörössel írok, mintha a véremmel. Elkezdek írni, megpróbálom tisztába tenni a gondolataimat, összerakni a bevillanó emlékekből, de már a második sornál ideges leszek. Mert az rendben, hogy amikor az ember ír, hallja a hangokat, pláne, ha darabot ír – én nem szoktam darabot, de hallottam, hogy így van. Írás közben gyakran hallom előre a fejemben a gondolatokat. De ez más. Más valami. A filctoll serceg a papíron. Ismered ezt: a golyóstoll fut, mint a nyúl, de a filc az beszél hozzád, száraz fahangon serceg minden szónál, és olyan érzésem van, mintha suttogna hozzám valaki, és ez borzolja az idegeimet, úgy érzem, mintha lenne még valaki a szobában, itt az asztal alatt. Egyik mondat központozása közben be is pillantottam az asztal alá, hátha a macska. Ciri néha besunnyog. De nem. Persze hogy senki. És miközben folytatom, hadd sercegjen, eszembe villan a régi eset, amit gyerekkoromban hallottam, hogy a temetőőr mitől őrült meg. Késő éjjel kimet a temetőbe, elriasztani a szarvasokat, mert a vadak rendszeresen lelegelték a sírokról a friss koszorúkat. Odafelé erős szél fújt, mozgott és susogott minden, de amikor már visszafelé jött, a szél elállt, és egyszer csak hallja, hogy valaki követi. Megáll, erre a zajok is megszűnnek. Tovább siet, és csak susog mögötte az a valaki, rohanni kezd – erre a másik is rohan. És akkor vette csak észre, hogy a szél ellen felvett susogós nadrág zaja volt, saját maga keltette hang, és ő volt önmaga követője. Önmagától őrült meg.
Írok, hadd sercegjen a filc. Most már megvan a gondolat is. De ekkor megjön az áram. Elő a laptoppal. Csend. nfl