Véleményem szerint mind úgy látjuk az életünket, mint valami elbeszélést, és hiszem, hogy a pszichológusok is is hasznát látnák, ha ezt tudomásul vennék. Ha valaki leéli a szokásos hatvan évet, minden esélye megvan rá, hogy az élete, mint formás elbeszélés, véget ér, és mindaz, amit még le kell élnie, csak utóhang, epilógus, ajánlás. Az életnek még nincs vége (kivéve, ha az embert nem Balikó Tamásnak hívják, satöbbinek, mert az övé tegnap véget ért), de a történetnek igen.
Egyesek azonban annyira összeegyeztethetetlennek érzik, hogy beköltözzenek egy utóhangba vagy epilógusba, hogy öngyilkosok lesznek (Hemingway, satöbbi).
Az én apám története példának okáért akkor ért véget, amikor miattam szétlőtték a lábát. Miközben én nem is voltam jelen. De én vittem őt bele a vadászat szenvedélyébe.
Ekkor jelent meg a novella végén a felirat:
VÉGE
De nem jelent meg. Apám még utána tizennégy évig élt. De életének akkor már rég nem volt története. Fennmaradó évei csak lepukkant régiségbolt volt: hevenyészett emléktárgyak, kacatok, skatulyákban eldobnivaló dolgok.
Az én életemnek akkor lett vége:
2004. december 5. Amikor elutasították a határontúli testvéreimet.
Amikor gyéef hazugságáról szóló beszéde mindnenki füle számára hallható lett. És azon kívül, hogy a főváros pár napra olyanná vált, mint egy megpörkölt pirítós, nem lett semmi következménye; még csak el sem pirult senki ama beszéd miatt (sem az előző miatt).
Ma is aktív nemi életet élek, de már régen nem élek. (Platóntól kérdezték idős korában, milyen az, amikor vége a nemi életnek, mire az öreg bölcs: “Az olyan, mint amikor valakit végre engednek leszállni egy vadlóról”).
És az ország élete is akkor ért véget, azon a napon. Akkor sem történt volna másként, ha akkor gyéefet valaki lelövi, amit magam is szorgalmaztam azokban a napokban, a miskolci színház társalgójában. Ma sem viselkednék másként, mert nincs okom másként vélekedni. Mert az élet engem igazolt. És a halál is.
Csak éppen a világnak még nincs vége. Majd amikor ez bekövetkezik, olyan lesz, mint egy szentimentális, taknyos-nyálas amerikai film befejezése:
THE END