Itt danójják minden nap, hajnali négytől, megőrjítenek, mert amúgy is rossz alvó lévén máris beindulnak a gondolataim, és akkor már lőttek az alvásnak (mint kinek füle mellett lőttek). Jó lenne már megtalálnák a párjukat, oszt fészekrakó pogrom...
Ma hajnalban eszembe jutott egy pár gondolat egy párról, jelesül a nagyszüleimről. A "legendás nagyapám"-ról már írtam neked sokat Barátom (kertész volt, plusz két világháborúban az őrnagyi rangig vitte, aztán elásta a kitüntetéseit, mert felakasztották volna érte, satöbbi). Úgy ismerkedtek meg, hogy Isonzónál a nagyapám együtt harcolt nagyanyám apjával, aztán amikor letették a fegyvert, azt mondta a nagyapámnak: kemény csávó vagy, hozzád adom a lányom! S lőn. Tizenkilencben házasodtak, a nagyapám budapesti tisztként szolgálta a hazát, aztán jön a kibaszott trianon, ők menekülnek haza mielőtt lezárnák a határt...
A nagyanyám is karakteres személy volt, tizenhat évig nem lehetett terhes, aztán halva szült egy fiút, majd megszületett anyám. A legendás nagyapám ekkor már ötven éves volt! Hallod!... csávós dolog abban a korban!
No, ez jutott eszembe a rigókról, ma hajnalban.
C.
