VITAM ET SANGVINEM (nagyon SZABADos fordításban: szangvinikus és VÉRRE menő VITÁM anyámmal, a TERMÉSZETRŐL). A csantavéri háza előtt három nyírfa áll. Én ültettem, még 30 évvel ezelőtt. Ilyenkor ősszel lehull a levele: mintha arannyal volna terítve az alja. Csakhogy ez szebb az aranynál. És anyám minden ősszel, ha ott vagyok nála (most is, még pár napig), hogy: szedjem föl az avar, és vigyem a szemétdombra. Szemééétreee?? Disznók elé gyöngyöt? Miért, anyám? Hát, mert mit szólnak a szomszédok. Ki nem szarja le a szomszédokat, nézzék a saját házuk elejét, ahol leselejtezett autógumiból van a virágtartó. Nekik az a szép. Nekem meg a sárga avar szép, igenis az, és rosszul fogalmaztam, hogy olyan, mint az arany, mert az aranyat utálom. A szomszéd nyakában ott a vastag aranylánc, kezén meg a Kennedy arcképét ábrázoló pecsétgyűrű, amit 1963-ban dobtak piacra, hogy a lelőtt elnökből is üzletet csináljanak. A szomszédnak az is szép. De ő, a gyönyörű, sárga avart elviszi a szemétre. És anyán, neked ez a példa, ez a minta? Erre anyám: de hát a szél átfújja a mi avarunkat is az ő felére. És ha átfújja?! Nem én fújom át, nincs olyan erős tüdőm! A szél – az a Természet. Miként a sárga avar is az. És ami természetes – az szép. nfl
2018.11.13. 06:54 calvero56
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://kanadaivadon.blog.hu/api/trackback/id/tr6414369349
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
