A sámánokról gondolkodtam imént. És azon a nőn, akinek sámánfoga volt. (Van?... Inkább utóbbi.) És a tarpánokról godolkodtam most, meg a szaha-lovakról, melyeken őseink lovagoltak, ott a nomádságban.
Hogy a doromb milyen ősi magyar hangszer!... Dorombol, mondják. A macskára vagy nőre (ez nagyon Ady Endre-ésre sikerült, mármint a mondat). De tényleg. (Vagy rombol?)
Legközelebb majd mesélek neked Barátom Zjajanáról, a mongóliai szerelmemről.
C.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
