Kahn úr nemi és zsebbéli étvágya kielégíthetetlen volt. Elborzasztó szerzési vágyában - ami számomra az egyik legundorítóbb emberi gyengeség - szóval, ebben az undorító vágyában mindent akart az ágyába; minden kis "antilopocskát" elejteni, ágyba vinni, megszívatni... Miközben minden anti-lopást semmibe venni. Kétezer-nyolcban, eme ragadozó természetével vette rá az akkori, hozzá hasonló itthoni naplopókat és liliomtiprókat: az akkori kormányfőt és bankelnököt, meg a többi döntéshozót, hogy vegyék fel az ájemeftől azt az iszonyú pénzmennyiséget, ami majd a következő kormányt terheli, meg persze az utánunk jövő nemzedékeket. És az itthoni "dzsungel" hiénái között nem akadt egy Maugli, aki ezt az agresszív tigrist távol tartotta volna saját érdekeink szelíd pagonyától, és annak antilopocskáitól. Felvették hát a milliárdokat, pontosan azért, mert a rossz gazdálkodásuk, és lopócskáik miatt máskülönben összedőlt volna a költségvetés. Ennyit a Dzsungel könyvének napi aktualitásáról, és annak asszociációiról: a lopócskákról, antilopocskákról, és az ezekre prédául tekintő tigris-fenevadakról.
Más: de még mindig a "dzsungel" témaköréből. Ma egy igen jó vadászfilmet láttam a F és H csatornán. Ez magyar gyártású volt, ifj. Havasi László a producere, Riskó Géza újságíró is benne volt. Az amerikai és kanadai import vadászfilmekkel szemben ebben alig volt szakmai hiba, ha csak azt nem veszem ide, hogy a vörös tehénantilopot (nem félreérteni: nem anti-lopót), szóval a vörös tehénantilopot rendszeresen angol nevén Red Harthebest-nek nevezték, miközben végig magyarul beszéltek, még a magyarul alig beszélő helyi guide-al is. És ez a vadászfilm ismét lángra lobbantotta kedvemet ahhoz, hogy záros határidőn belül kimenjek a Nyugat-Afrikai esőerdőbe (ami nem dzsungel, mert ez a kifejezés, hogy dzsungel csakis az ázsiai őserdőre érvényes... meg persze, átvitt értelemben az itthoni közéletre, valamint a világ pénzvilágra), szóval, hogy kimenjek hivatásos vadásznak, és életrajzírónak Nyugat-Afrikába. Pláne, ha az itthoni ... nem tudom kik továbbra is így rámszállnak... és szívatnak. Persze nem szó szerint; nem úgy, ahogy sir Kahn úr szívatni akarta a 34 éves guineai származású szállodai takarítónőt.
Calvero
