S még a ma reggeli jegyzetemhez kiegészítés: igen, ez már a bulvár műfaj, amit el akartam kerülni a naplóm közzététele folyamán. Hogy itt nyilvánosan perlekedjünk, mocskolódjunk a még hivatalban lévő nejemmel. Nem sikerült. Ez sem. Talán nem meglepő, de az olvasottsági statisztikám azóta felszökött. Az ember ilyen: éhes a hírre, mint a páuaiak voltak éhesek egymás húsára ( talán ma már nem gyakorolják a kannibalizmust, akkor bocs' pápuaiak.)
Napról napra, percről percre hullik szét körülöttem egy életforma, amit sok évig folytattam, s ami talán valóban folytahatatlan. Így bizonyosan az.
Ja, nem mondtam: tegnapelőtt kocsonyát készítettem, életemben először. Szerintem jó lett.
És csak pislogok széthulló eddigi életemben, mint a miskolci kocsonyában a béka. Brekkk
