Riportok a kanadai vadonból

ALFÖLDI,   AZ  ÁLHUMANIZMUS   DEMAGÓG   BAJNOKA. Idézet tőle, egy tegnapi cikkből: „A menekültek nem migránsok, hanem emberek.” Igen, Robi, ez rendszertanilag pontos meghatározás – darwinizmusból: ötös. Csak annyit tennék hozzá halkan, hogy nem csak a migráns ember, de még a színész is az. És te ezt, legalábbis velem szemben, nem vetted figyelembe. Mert én is ember voltam, amikor a Stuart-ban rendeztél engem, mégis úgy beszéltél velem, mint egy állattal. Nem is biztos, hogy jó a példa, mert a kutyáddal bizonyára nyálasan édelegve gügyögsz, csak velem ordítottál, mint egy állat. Ennyi év után már nem haragszom rád, csak megvetlek nagyon. Főleg a gyávaságod miatt vetlek meg. Mert mi más lenne, mint gyávaság, hogy csak a társulat piramisában alacsonyabb helyen lévő színészeket nem vetted EMBERszámban: Telekest, engem, meg még pár fiatal színész, de a csúcson lévőknek csontig hízelegtél. Pedig aki lefelé rúg, felfelé nyal az, nem csak hogy gyáva, de szemétre való jellemű, puhatestű osztriga is. Ez vagy te, Robi. Mert lehet ordítani a próbán, nem ezzel van a baj. Csiszár például a Szentivánéji alatt, ha bekattant, ordított. Az igazgatótól a portásig mindenkire üvöltött – nem tett kivételt, hogy ki árthat neki, és ki nem. De tudtuk, ha átmegy rajta az izé, ismét normális lesz, és dolgozhatunk. Tehát nem az ordítással van baj. Hanem a szelektív ordítással, amikor a hierarchiában kiszolgáltatott helyzetben lévők  állatok, de fölfelé behízelgünk. Ahogy te tetted akkor (és tudtommal máshol is, csak én már szerencsére annak nem voltam tanúja és elszenvedője). A tehetségeset is elismerem, mert például a Nemzeti nyitó Tragédia előadásában te nyújtottad Luciferként az egyetlen értékelhető alakítást, és a figurát pontosan olyannak játszottad, amilyenként szerintem egy bukott angyal, és a csábítás ördöge színpadilag megjeleníthető, és amilyenre magam is vetten anno, amikor ez a figurát játszottam. És rendezőként is tehetségesnek véltelek, együtt dolgozásunkkor. Csak emberileg vagy egy rongy. Amit én nem mosok össze a művészi értékeddel. Csak undorral elegy szánalommal olvasom az ilyen demagóg, és álhumanista frázisaidat. A tehetséged előtt meghajlok. A jellemedre köpök. És én nem vagyok migráns, és akkor sem voltam az, amikor állatként bántál velem, miközben ember voltam, s vagyok. nfl