100 SZÓNAK IS EGY A VÉGE:
A taxis bekapcsolta a szabad jelzést, elindult. A dízel Suzuki öreg tengeralattjáróként, zakatolva szelte a budapesti éjszakát. Nagydarab utas szállt be a kocsijába, és ahogy egy sötét utcába értek, kést szorított a taxis nyakához, és a pénzét követelte. A későbbi bizonyíthatóság végett a taxis bekapcsolta a fedélzeti kamerát, aztán nyugtatóan szólt a pasashoz, hogy szálljon ki a kocsiból. Hidegséget érzett az ádámcsutkáján. Mindig tart kést az ülése mellett. Amikor a pengéje áthatolt az utas nyakán, halk csikorgást, majd sziszegés hallott, mint a nyálelszívó hangja a fogorvosnál. Hívta a rendőrséget. Az ügyészség vádat emelt, de a bíróság végül arányos védekezésnek ítélte. nfl
Ezzel befejeztem a 100 szóból álló novelláim posztolását, melyek bár csak néhány sorból állnak, de a történetüket meg lehetett volna írni akár 100 oldalon is (mint Ham papa öreghalászos novellájában, amire kapott egy Nobelt: Santiago megakaszt egy marlint, aztán egy köteten keresztül küzd vele). Llosa kreatív tankönyvének okítása szerint a novella mindig egy sordöntő pillanatról szól. Azt meg lehet írni úgy is, mint Hemingway – akinek a novellái, terjedelmüktől függetlenül pontosak és tömörek, és pont annyira jók, amennyire rosszak a regényei. De az egypercesek ötletgazdája Örkény, bár ő, méreteiben szabadabban kezeli ezt; van kétszavas egypercese is („Túlélsz pöcök.”) ,és 3-4 oldalas is. Én egy héten át minden reggel, a fő írnivalóim mellett rögtönöztem egy egypercest, szűk kezetek közé szorítva: 100 szóban. Most azért hagyom abban, mert a recenzens javaslatokat tett a Holdvilágnézet néhány fejezetének átírására, de utána majd ráhajtok a 100szavasokra, és írok egy kötetre valót, s majd miután a regényeim kitapossák előtte az utat, sorra kerülnek azok is, kötetbe válogatva. Ja, és a múlt vasárnapi szavaimat fenntartom, szóról szóra, akárhány szóban is írtam meg. nfl
