Riportok a kanadai vadonból

T E R Á P I A. Nem tudtam, hogy Mácsai ilyen jó színész. Valójában nem is ismertem, nem dolgoztam vele soha, néhány interjúját leszámítva semmit nem láttam tőle, se film, se színház; nekünk, Horvai növendékeknek – vagy beszéljek csak saját nevemben – a Madách Színház idegen világ volt, így az abból papucsállatkaként osztódással kiszaporodó Örkény is vitte magával ezt az előítéletet; egész biztosan igazságtalanul, hisz úgy hallottam, valódi művészszínház lett, és amúgy mindig küzdök az előítéletek ellen (tegnapi jegyzetem épp erről szólt). Nemrég 1 új csomagban megérkezett az HBO, és hogy anyámat lehozzam a szappanoperákról, kitaláltam neki 1 másik sorozatot – és ő is rajta maradt meg én is. Igazi színészek játszanak igazi módon, igaz, élő szöveget. Mácsai pontosan érzékeli a közelik hatótávolságát, de vannak benne olyan kollégák, akik már-már dokumentarista tisztasággal és igazsággal dolgoznak: Balsai, Czintos, Vilmányi Benett (mivel 1 hete néztem először, csak őket láthattam). Udvaros, aki néhol kicsit színészkedik, felmentést kaphat, hogy színésznőt játszik. Gigor Attilának pedig adni kellene évente 1 nagyfilmre is lehetőséget, mert nagyon mélyen belelát az emberi lélekbe. nfl