metoo, avagy EGY SZÍNÉSZNŐ SZEXUÁLISAN ZAKLATOTT ENGEM. Rég volt, nem írom, hány éve, mert abból kikövetkeztethető, hogy hol történt s kik a szereplők, márpedig azt én nem szeretném, de A GYERMEKEIM ÉLETÉRE ESKÜSZÖM, HOGY AMIT ITT LEÍROK, MINDEN RÉSZLETÉBEN IGAZ. A színész házaspár mindkét tagjával jó baráti viszonyban voltam. A pasi jó kolléga volt, de a rossz fogai résein gyakran fröccsent ki a nyál, köpésének hatótávolságán kívül viszont a színpadon remek játszópartnernek bizonyult. A feleségével soha nem játszottam közös darabban. Lévén abban az időben szabad és független, igen gyakran eljártam ilyen-olyan bulikba, és ők is többször rendeztek házibulit. Az első eset egy ilyen buli végén történt. Hajnal volt, már a társaság szétszéledt, én csak azért maradtam még, mert volt bennem pár sör, nem akartam kocsival hazamenni, és csak kora reggel indult meg a buszforgalom. Ott ültem a padlón, hátammal neki támaszkodva a rekamiénak, amin a színésznő ült, mellettem a padlón egy sör. Iszogattam, beszélgettünk, ekkor a férfi színészkollégám azt mondta, kiviszi a kutyát megsétáltatni. Ahogy becsukódott mögötte az ajtó, s ránk szakadt a csönd, a hölgy közelebb húzódott hozzám, és fölülről a fejemre dobta a hosszú, lelógó haját, és azzal kezdte simogatta a fejem. Nem szóltam semmit, egy darabig hagytam, aztán szó nélkül arrább ültem. A dolog egy perc múlva megismétlődött. Amikor megint arrább húzódtam, már kínos volt a dolog, szemérmes szűzgyereknek éreztem magam. Ekkor a színésznő azt súgta, hogy nyugi, a férje ilyenkor minimum fél órára elmegy, mert újságot is vesz, és csak ekkor meg ekkor nyit ki a trafik. És hozzá tette, hogy mindjárt bezárja az ajtót. Akkor fölálltam a padlóról, kiittam a sörömet, köszöntem, hogy jóreggelt, és eljöttem.
A másik eset ez után kábé fél évvel történt. Ezt csak azért említem meg, mert akkor már szinte el is felejtettem a korábbi ügyet. Hirtelen vihar csapott le a városra, szakadt az eső. Kifelé jöttem a próbáról, és a színésznőt ott láttam ácsorogni kijárat előtt, csapzott, vizes hajjal. Mi van, kérdeztem. Eláztam, mondta, és hozzá tette, hogy már elindult, amikor szakadni kezdett, visszafutott ide a bejárat oltalmába. Ott állt a kocsim, közel a bejáratoz, gyere, hazaviszlek, mondtam gyanútlanul. Odafutottam a kocsihoz, beültem, és visszahajtottam közvetlenül a bejárat elé, hogy csak be kellett szállnia. Tudtam merre laknak, elindultunk, jelentéktelen dolgokról beszélgettünk. A ház előtt megálltam, még mindig esett az eső, bár már csillapodott, s látható volt, hogy hamarosan el fog állni, úgyhogy érthető volt, hogy ezt meg akarja várni, s csak utána száll ki. Már elfogyott a közös téma, csendben ültünk a kocsiban. Ekkor ő a combomra tette a kezét. Zavarban voltam a hülye helyzettől, hogy most nekem, mint egy hisztis csajnak, kelljen szólnom neki, miközben tudja, hogy emígy meg a legyet is futtából – talán az is adta neki a bíztatást, hogy tudta ezt. Darabig feszült a csönd, csak az eső pöszörgött még a kocsi bádogtetején. Amikor a tenyere elindult felfelé, az elágazás irányába, megfogtam a kezét, és áthelyeztem a fallikus formájú sebváltóra. Egész eddig egy szó sem hangzott el köztünk, akkor mondtam csak, hogy ne erőltessük ezeket a játékokat. Erre valami gúnyos dolgot mondott, már nem emlékszem mit, csak hogy kesernyésen mosolygott közben. Még darabig ült mellettem. Aztán kiszállt, és jól becsapta maga mögött az ajtót. Akkor még azt hittem, ezzel most már vége lesz. Vége is lett. Csakhogy elkezdődött valami más.
Másnap amikor a férjével találkoztam a büfében, köszönés nélkül ment el mellettem, rideg arccal. Amikor ez a következő nap is így történt, megkértem egy közös havert, tudakolja meg, mi a baja velem. Azzal jött vissza, hogy zzzmeg, haragszik rád, mert már kétszer meg akartad dugni a feleségét. Nem mondtam én a havernek semmit, és azóta sem mondtam el még senkinek, csak most, nektek. De a kollégának erős kapcsolatai voltak, több rendezővel is szoros barátságot ápolt. Már másnap levették a próbatábláról a szereposztást, és a főszerepre az én nevem helyett egy másik nevet írtak. A következő félévben kikérés érkezett egy másik színházból, de nem adtak ki. Ha kérdeztem, hogy mért, nem jött magyarázat – de tudtam én a magyarázatot. Akkor eldöntöttem, hogy ezentúl, ha egy nő felkínálkozik, nem utasítom el, mert annál nagyobb sértés nincs a nő számára. Nem kell elutasítani, gondolom most is, hacsak nem TANÁR – DIÁK viszony áll fenn, vagy más, a másik számára kiszolgáltatott helyzet. Mert ha elutasítod, az olyan, mintha süteménnyel kínálna, de te azt mondod neki, kösz nem kérek, mert tudom, hogy piszkos kézzel gyúrtad a tésztát. nfl
