Riportok a kanadai vadonból

A  SZÍNHÁZI  HIÉNÁK  elüldöztek Thália szavanna-alföldjéről a Parnasszus hegyvidékére. A hegyvidéken jobb a levegő, mint az alföldön. Ebből a nyitó mondatból persze nehéz ráfordulni mai jegyzetem témájára, de megpróbálom: Alföldi gyerek a címe a TANKCSAPDA új klipjének. Mióta ez a banda két lábba rárúgta az ajtót a fővárosi mekegő kecskékre – ők a kedvenceim. Rocker koromban ilyen dalokat szerettem volna írni, ilyen szövegekkel, de nem tudtam. A Tankcsapdánál nincs nagyterpesz, semmi bondzsovis vonaglás, nulla modorosság, csak szép simán előadva a dalt, hadd szóljon. A szövegek sem riszálják magukat, nem csavarodnak ide-oda, mint a gólyafos, vagy mint szegény Cipő képzavaros sorai. Bírom, ahogy éneklés közben Lukács leszarja az akadémikus dikció kényeskedését („’csém, oszt szerezd meg, mert ilyen a ’zember”). És amikor a Lukács az Alföldi gyerek című dal klipének végén sokatmondóan felemeli a középső ujját a kamerába, az a pesti értemi seggeknek szól, aki nem engedték őket be a rockmennyország ajtaján (balra a második ajtó), mire ők a csizmájuk talpával nyitottak maguknak külön bejáratot. nfl