MITUGRÁSZ MIGRÁNS, MIT UGRÁLSZ? Egy fölöslegesen megtett miskolci út után úgy döntöttem, meglátogatom anyámat. A Keletiben átszálltam a nemzeközi vonatra. Négy óra múlva kövér női kalauz minden kupéba beszólt, hogy “Subotica”, és ment tovább sietve, tomportangót járva ( a nagy segge ide-oda ugrott) járta végig a szerelvényt. A vonat csikorogva fékezett, megállt, csapódtak a fülkeajtók, az utasok igyekeztek mielőbb elhagyni a vonatot. Én nem siettem, ráértem. Ennek következtében utolsónak szálltam le a vonatról, amikor már a peronon elcsendesedtek a hamis örömmel megtöltött hujjogatások, és az utasok többsége már elhúzott a vérbe. A padokon migránsok ültek, mint keselyűk az afrikai akáciákon, vörösbort ittak - basztak a saríára. Amikor melléjük értem, az egyik koszos bokszos kikapta az előttem kábé száz méterre lépegető nő kezéből a táskát. Ezt látva elnyomtam egy ásítást, és azt gondoltam, hogy lám, minden állomás egyforma, de hát kozmopolitaságot akartunk, hát nesze, itt van. A nő rikácsolt valamit, bizonyára tolvajt kiáltott, a bokszos pedig hátrafelé rohant, hogy átadja valamelyik társának a zsákmányt, így szokták ezek, tapasztaltam már Zimbabwéban is, de azt a történetet majd máskor mesélem el, most maradjunk a jelenben. Szóval, a tolvaj hártafelé rohant – vagyis felém - a lopott táskával, nyomában a rikácsoló nővel, és amikor mellettem haladt el a pasas, csak kitettem a lában, és a fószer úgy eltaknyolt előttem, ahogy meg van írva (és azt nem én írtam meg). Ez a gáncsolás nem olyan befejezetlen, reflex mozdulat volt, mint ami miatt a világ álszent része sikítófrász kapott, és azt a tévés lányt kiátkozták a világból. Nem, ez tudatos, bár kétségtelenül improvozatív mozdulat volt, persze ez a bokszos nem is gyerekkel szaladt, hanem lopott cuccal. Nagyot csattant a betonon, csak a talpamat kellett a nyakára tennem, hogy ne mozdulhasson. Te mitugrász migráns, mit ugrálsz?, kérdeztem tőle halkan, és a talpammal fogtam, amíg meg nem jöttek a rendőrök.
Utána átszálltam a csanatvéri buszra, és fél óra múlva leszálltam a ház előtt.
- Szia anyám – mondtam neki. – Megjött a szenvedéSbeteg fiad.
nfl
