Így tanítják megalkuvásra szülők a gyermekeiket. Akik ebben a szellemben nevelkednek ( azért se írok szocializálódást. Utálok minden olyan szót , ami úgy kezdődik: szoc ; meg: komm; rosszmagam pl. nem kommunikálok, csak beszélgetek, ha), szóval, akik ilyen szellemben nevelkednek, és akit ilyen szellemben nevelnek, és még el is hiszik a gyáva és megalkuvásban megroppant gerincű szüleik intelmeit, azok engedelmes haszonállatok lesznek; a társadalom és a hatalom haszonállatai, igavonói, fejőstehenei. Akik pedig átlépnek szüleik megsavanyodott gondolkodásán, ők fejjel mennek a falnak. És ők bontanak vasfüggönyt, rontanak áporodott rendszert. (Valaha volt Fidesz szimpatizánsként szimpatikusak a mindenkori tüntetések, voltam is jó néhányon az erdélyi falurombolástól a Duna elterelése elleniig, és a közélet legundorítóbb férgének hazugságbeszédén át. Persze ma már az internetadóson vettem részt. Verjék mások a faszukkal a csalánt).
Élet és irodalom. (Van egy ilyen újság is, nemrég küldtem nekik novellát). 56 éves koromig (szimbolikus szám), volt nekem élet dögivel: vadászat, szerelem, szabadság (e három kell nekem), meg utazás, meg szííínhááázi pojácaság. 56. évem betöltése után jött el annak évada, hogy mindazt az életet, amit megélni engedett az élet, megírni van eszközöm, terepem és módom. A megfogható megfoghatatlanná lett.
Menj fejjel a falnak! És az ütött résen át tovább. Szemben az áporodott leheletű értelmiségiekkel és megtört gerincű öregekkel ezt vallom (miközben többrendbeli szülő vagyok).
Vannak, akiket nem megfelelő mértékű tehetségük késztet nemmenni a falnak. Ők a fal mellett tapogatóznak. Régebben ők lettek a színházak párttitkárai, meg… meg… ma is ők a párt titkárai. Ők írják a jelszavakat a fölvonulásokra, amit mindenki zsolozsmázik, és kiknek felbujtására az ország népe készül önmaga elárulására. Jelszavuk: „Aki nem ellenszegülni akar, hanem sikeres lenni, ne menjen fejjel a falnak” (Régebben: „Aki nem velünk, ellenünk.” Kevésbé régen: „Aki nem ellenünk, az velünk… is.” (vállrándítás) – ezek a gyáva mondatok mérgezik/mérgezték az elméjüket/nket. Elmés. Elmés a kurva anyádba.
Ezek a létért való közdelem győztesei. Mi, falnak menő menők pedig kihalásra ítéltek vagyunk.
A létért való küzdelemben én egy ideje nem veszek részt, és ez egyeseknek furcsa, de ezen nem óhajtok változtatni. Napfénynél nem mutatkozom. Kortárs Drakula vagyok. Alkalmasint én vagyok a legnagyobb magyar láthatatlan színész. Aki a nézők esetleges kíváncsiságát nem elégíti ki. Kiket elégítek ki? (Nevek a szerkesztőségben).
Hajótörött vagyok, alkalmasint eltévedt Odüsszeusz, akire sokat gondolnak otthon, Ihakában. ((Vagy itthon, Othakában?... a szomjamtudja, egy sort sem olvastam a Homérosz nevű fószertől.(Idétlen szójáték és muzsika tíz percben, aki kérdez)).
Mindig nyílt vizeken járok, távol a parttól, nem vagyok látható, sem elérhető, sem irányítható. Lélekvesztőben utazom. (Ez ugye egy üzleties kifejezés: Te miben utazol? Önárulásban. És te? Lélekvesztőben). ( Ez már a második alkalmasint egy oldalon belül. Fuj. Fáradok. Abbahagyom).
Calvero