-- Tudod, hogy mennyit voltam egyedül, nem tudod! Tudod mennyit éheztem? nem tudod!
-- Nem tudom, éhező nőm még nem volt.
-- ... és , és... tudod, hogyha itthagysz a szarba, akkor velem mi lesz?, édesem, az lesz, hogy lassan elsorvadok, nem vetem magam, vonat, dehogy vetem, megvetem esténéként az ágyamat, és magányosan lefekszem...és elvetem annak gondját, hogy lehet még férfi életemben, tudodt te ezt?... Tudod?
--De...
-- Ne válaszolj, ne szólalj meg! Ugye, azt hallgatom két napja, hogy te el akarsz menni. Miért? nem voltam elég jó neked... mert csombékos volt a leves?
-- Nem tudom, mit jelent a csombékos, és azt sem...
-- ...Neem vooltam eléég jó neked? Válaszolj! Mit nem tettem meg, amit kívántál? He?... Ne sunnyogj, ne hallgass.. Mit-nem-tettem meg?! Mi a panasz? miért akarsz elhagyni? miközben még... egy hónappal ezelőtt azt hörögted a fülembe, elélvezés közben, hogy szeretsz? Azóta találtál vala..
-- Nem találtam, nem is keresek, csak nyugalmat...
-- ...ha találtál valakit, akkor mondd meg!
-- Nem találtam, Beatrix. És nem is hívnak Mátyásnak.
-- Mit beszélsz (sírni kezd) Miféle Mátyás? Már férfiakkal is?..
-- Figyelj má' rám... hej! Beatrix Mátyás király felesége volt!...
-- Aha, értem... (látszik rajta, hogy fingja sincs), értem, tehát te...
-- Érd be azzal, hogy még itt vagyok veled, az élet úgyis...
--... (énekel) tovaszáll, a sír magába zár (megint sír), nyissál fel egy pezsgőt. Tegnap vettem, csak eldugtam előled. Egyszer élünk!...
((Felnyitok egy pezsgőt:pukk (nem a Szentivánéjiből) bár valószínűleg ilyan pezsgőmárka nincs is, legalábbis én nem ismerem)).
-- Deee.. aszt... mond.. (ökrődik)... meg nekem, miért fagyok... khm... vagyok kevés neked.
-- Nem tudom (ellágyulok, s elgyávulok), nem vagy kevés... csak én tovább akarok menni a magam útján.
-- Fi... figyelj! Öngyilkos leszek!... És rád hagyom a lakásom. Így? sem maradsz?
-- Nem, Bea, nem. Elmegyek.
Calvero
