Tegnap megcsörrent a telefonom, s megszólalt a kégi, kedves kollégám hangja :"Körtvéllyesi Zsolt vagyok..." Én meg: "Szia Körte!" (Így hívtuk magiunk közt a színházban, amikor pl. a Csárdáskirálynő Jancsó rendezésében, annál a sornál, hogy "Beugrom a nagybőgőbe" Körte beugrott a nagybőgőbe), szóval nagy örömmel mondom, hogy Szia, Körte..." Erre ő csak mondja tovább gépi hangon, magnóról, hogy a "Fidesz naggyűlésre..."
Én meg szomorúan nyomtam ki a telefont, és azt sóhajtottam : "Körte, Körte, miért óhajtasz a politika cselédje lenni, te Körte, ökör, te!"
C.
