Nem Barátom, ez még nem a rám kirótt ítélet. Vagyis... anyogy vesszük..., de nem a bíróság ítélete. Hanem a magam döntése. Mivel nem tudtam előteremteni a vadászati tagdíj első félévének összegét, kérelmeztem a társaságot, egy évre függessze fel a tagságomat; jobban mondva minősítsenek át passzív vadásszá... nevezzük ezt pártoló-, vagy tiszteletbeli tagságnak... erre volt már nálunk és másfelé is példa. És ha egy év múlva változik a helyzetem, ismét annak a társaságnak tagja lehetek, kiknek sok mindent köszönhetek, jelesül azt, hogy tizenhét esztendőn keresztül a barátjuk és vadásztársuk lehettem. Nehéz volt ezt a döntést meghoznom, talán nehezebb, mint a mai napon Smitt Pálnak a felmondás kinyilvánítását (erről még majd később szólok.) Szóval a múlt héttől kezdve nem mehetek ki szeretett Bükkömbe, legalábbis vadászati céllal nem. De nem akartam folyton kölcsönre, mások pénzén vadászni. Nem lehet mások micsodájával csalánt verni! Nem. A vadászat egy élvezeti forrás. És ha nincs pénze, a kupiba sem mehet be senki, bármennyire meredezik neki.
Húsz éve lakom Miskolcon, tizenhét éve járom a Bükköt, ezer szép alkonyt és hajnalt csodáltam meg, és ha nem is szólt kezemben a fegyver, akkor is elégedetten tértem meg családomhoz. Ennek most vége. Legalábbis egy évre. Nehéz lesz a visszatérés, mert valószínűleg még ebben a hónapban egy távoli helyre költözöm. Nehéz lesz az a pillanat is, amikor az utolsó bútordarab, a falról az utolsó őzagancs is a teherautóra kerül, és elindulunk, és a visszapillantó tükörben egyre távolodik a sárga épület, és én észrevétlenül, hogy ne lássa senki, letörlöm a könnyeimet.
De félre az érzelgősséggel.
Smittet én amúgy nem nagyon kedveltem. Ma azonban nőtt a szememben. Mert megtette azt, amit se a D 209-es, se az öszödi böszme nem tett meg. Ők cinikusan és erőszakosan ragaszkodtak poziciójukhoz, mert ott van a pénz, ahol a hatalom. Ámde azt sem helyeseltem korábban, hogy egy volt Fidesz alelnököt választanak köztársasági elnöknek. Enélkül is volt erőfölénye Orbánnak, nem kellett volna halmozni a hatalmat. Jobb a hatalmi egyensúly, mint a talmi erő.
Smitt Pál, amit tettél, jól tetted, nyugalmas öregkort kívánok... és elmélyült felkészülést a doktorátusod megszerzésére. De csak saját kútfőből! Nem mások gondolatainak lenyúlásával...!
Calvero
