Ha ma már másodszor megyek át zenekrikusba, akkor azt is elmondom, milyen jó volt hallgatni Suzie Quatrot és Bonnie Tylert. Milyen őserő volt ezekben az énekesekben. Aztán Led Zeppelint is hallgattam ma a rádióban, és eszembe jutott Jimmy gitárhangja, illetve annak a rég elfeledett találmánynak a hangzása, amikor valakik megcsinálták a kétnyakú gitárt. Nem sokáig élt szegény, a hetvenes évek végére elfeledték... mármint a kétnyakú gitárt. Pedig nem volt rossz ötlet: egyig nyak akkordozásra, másik szólózásra volt hangolva. És Robert ahogy kezeli a ritmust...! Kivár, húzza a hangot, aztán egy sűrű befejezéssel mégis eléri "négynegyedes gyorsot!"
Blues-zenén tanult fantasztikus zenészek.
Calvero, a hobbizenész
