Állítólag valami mágnesfelhő lebeg felettünk az égen, azért alakul minden olyan szarul az életemben, életünkben. Életemben nem ért ilyen gyorsasággal ennyi ütés... még talpon vagyok, de már rám számoltak, kapaszkodom a ring kötelébe. Kötelezettségimet még így-úgy ellátom, és majd ellátom azok baját is hamarosan, akik ilyen helyzetbe sodortak. (Még ha a tettes - részben - saját magam is lennék.)
Lehet, hogy fel kell adnom miskolci lakásom, s végleg elköltöznöm eddigi legkedvesebb városomból. Elmúltak a gondtalan évek. Mindennek vége: vadászatnak, szerelmeskedéseknek, nem lesz már hajnalpír, sem tavaszi gólyahír. Nem lesz már írás, csak sírás... ahogy az Írás szól:"Elvégeztetett."
Calvero
