Budai Gyula tökös csávó! Kiemelte a posványból az egyik apróbb halat, benedekfülöpöt! De jó volt tegnap bilincsben látni, huhh, minő élvezet...! És elégtétel is számomra. Mert nevezett személy két és fél éve betiltott engem a Nimród vadászlapban, ahol előtte negyed évszázadon keresztül jöttek írásaim, és benedek parancsára azóta egy írásomat sem közölték. A felesős szerkesztő, Gyenge, meg is mondta: egytől egyig kiváló írás… „de hát meg kell értened…” Megértettem.
Szóval benedek ugyanolyan csodálkozón értetlen tekintettel pislogott, mint hagyó, mikor elvezették pórázon: De hát méér?? Hát nyolc évig szabad volt, most meg nem?! Ugyan máá! Olyanok vagytok!... És csak nézett ki a fejéből a … Vadász Védegylet elnöke(!), akinek "védelmére" bízták a magyar vadászat ügyét. Az a pofa, aki, mikor pár hónappal ezelőtt egy másik ügyben felfüggesztettet kapott, bement a Medve utcai vadász székházba (mely a Nimród vadászlap szerkesztősége is egyben)… és nagy levegővétel után bejelentette: lemond. Telt-múlt az idő, közben talán az ügyvédével is konzultált, majd egy szép napon ismét megállt a kormányzati fekete Audi a Medve utcában, s kiszállt belőle egy barna bőrű, kopasz pasas, és bement az országos vadászfőnökség irodájába… ahol helyette addig is, utána is Pechtol végezte a tennivalókat. Ez a maffiózó külsejű pasas azt mondta: Meggondoltam magam! Mivel nem írásban, csak szóban adtam be a múltkori lemondásomat, tekintsétek azt semmisnek! És a Nimródosok, meg a Védegyletesek ekkor nem azt tették, amit rosszmagam csináltam volna: hogy gallérjánál fogva ajtóhoz vezetem, és egy erős seggberúgással küldöm vissza a rá várakozó fekete kocsiig… Hanem ők gazsulálva, szinte a farkukat is csóválva lihegték körül. Azt az embert, akit ma bilincsben láttunk (de jó is volt!!)
Seggnyalói most vajon mit mondanak? S mit mond erre az ötvenezer legális vadász??
S tudod Barátom, ki a védőügyvédje ennek a fazonnak: az a kiselemér, akinek a medgyessy alatt korrupció miatt kellett lemondania! 'Csém vágod?! Ez aztán egy összetartó bűnbanda!
Szóval Budai, a hős nagy ho-ho-horgász merítő hálóval kiemelte a posványból az egyik kis halat. De van még sok hal(asi), meg apró keszeg, amúr, nárciszoid tükörponty... (Jut eszembe, a Sose halunk meg darabban volt egy jelenet, mikor Koltai Robit - szerepe szerint Gyuszi bácsit - megkérdezi a fakanalast játszó Makrai Pali: "Mért van az, hogy tőled mindent megvesznek, tőlem meg semmit?!" Mire Gyuszi bácsi elővesz zsebéből egy tükröt, és arca elé teszi. "Mondd meg szívedre: te vennél valamit is ettől az embertől?" Nos, ha valaki megnézte volna jobban benedek arcát, államtitkári tárcát sosem bíz rá... de egy zacskó szotyit se.)
Kiemeltek már sok kishalat, de még várat magára a nagy fogás, a hegyes orrú pörölj-cápa, aki pár év alatt néhány harapással felfalta a jövőnket, de még gyermekeink jövőjét is. Hajrá Budai (nem az Aranycsapat-béli, hanem a mai hérosz…!) Dobd be a horgod: tegyél rá néhány ellopható ingatlant, privatizálható budai telket, és biztos ráharap az a falánk cápa is. Aztán csak húzd!, húzzad a partra… nem! ne akaszd kampóra, csak tedd bele a haltartó szák rozsdamentes rácsai mögé. Ahol benedeken kívül más rablóhalak is ott tátognak: hunvald-kecsegék, tátrai-fogas-süllők, Cuslág csukák…
Fogd ki őket egytől egyig. Aztán bele a hallébe…! ha teszik, szegedi, vagy bajai módon.
Bajainkra csak ez a gyógyír. Írta: Calvero
