Ma is nyugodt vagyok. Nézem a szélben hajladozó diófa fűszeres illatú lelógó ágait, meg a karám mögött tébláboló lovakat. Zorró idegesnek látszik, zavarja a szél, ahogy a vadat is a szél idegesíti legjobban. Zorró, a kivénhedett csődör olyan, akárcsak rosszmagam: öntörvényű, játékos, és gyakran feláll a fasza.
Nyugodt vagyok, mert tegnap este kétezer ember tapsolt a Sosem halunk meg-nek. Nem hittem volna, hogy ilyen siker lesz.
Megnyugodtam, mert a déli hírekben bemondták, hogy tanúként hallgatták ki gergényit a 2oo6-os rendőri brutalitással kapcsolatban. Naivan hihetnők: lesz a tanúbúl még vádlott is. Ja, és őrizetbe vették Tátrait. Nem a zseniális zenészt, isten őrizz! Hanem gyurcsány emberét és bűnöző társát.
Ma elolvastam a tavaly, ezen a napon Kanadában írt jegyzetemet. Azt olvastam benne, hogy ezen a napon - szeptember 4.-én buggyantak ki először a könnyeim, ott az albertai vadonban, mert eszembe jutott a kislányom. Az jutott eszembe tavaly ilyenkor, hogy 1998-ban már hónapok óta nem látott Lea, mert éppen Alaszkában csavarogtam... és 3 évesen azt kérdezte merengve az anyjától: "édesanya, te még emlékszel édesapára?" Nem tudom, mostanában mond-e valamit velem kapcsolatban, s egyáltalán gondol-e rám... De manapság is gyakran buggyannak ki a könnyeim. Kezdek érzelgős lenni, vagy mi a szar van velem??
Egyáltalán nem bánt, hogy benedekfülöp és bűntársai ki akarnak tiltani a vadászirodalomból. Nevezett személy, ha meg is ússza a börtönt - tartok tőle, igen - semmi sem marad belőle. Mert a politikus olyan, mint a tegnapi újság: segget törölnek vele (ha nincs finomabb anyag). De az én könyveim több ezer ember polcán ott porosodik, s ha nem is veszik kézbe, majd eljövend egy nemzedék, mely egyszer elfelejti, hogy itt valamikor diktáltak... Akik gulágra küldtek ártatlanokat, eltiportak tehetségeket... meg persze támogattak is tehetségeket, ha ama szolgálatkész tehetség a seggüket kinyalta.
Ez a helyzet még sem azonos eddigi száműzetéseimmel. Mert van egy nő, aki szeret engem, s én is őt. Mi ketten pedig együtt olyan kemények s erősek vagyunk, mint fában a csomó. Vasfa-csomó: a világ összes fűrésze kicsorbul rajtunk. Üdv.: Calvero
