Tegnap arról tájékoztattak egy ker. csatornán, hogy jövőre is megrendezik a melegfelvonulást. Jó! Hogy stílusos legyek: fasza! Emígy engem ugyan nem zavarnak. Amíg nem lesz kötelező, hogy nézzem őket... De valamin elgondolkodtam. Felmérések szerint a társadalom 4% meleg. Ez csak becsült adat. Ezzel szemben pontos statisztika, hagy a vadászok aránya ugyanígy 4%. Mondom, elmerengtem azon, mi lenne ha egy szép nyári napon mi, vadászok is felvonulnánk az Andrássy úton...
Színes szekereken vonulnánk, kezünkben lobogó (zászlónk: zöld mezőben áll egy vadász, s hazudik), szafari ruhában, kaki színű (vagy kekinek hívják?) parafa sisakban. Az első kocsin Benedek F. rázná a rumbatököt, aki a kivételes esemény alkalmából arra a napra eltávozást kapna a börtönből. Budapest úri népe tapssal, széles mosollyal köszöntene minket, hisz az a város liberális (ezt is a tévéből tudom), s mint ilyen, toleráns lenne kisebbségünk irányában. Aznap délután a Parlament díszülést tartana a vadászok tiszteletére, és az esélyegyenlőségi miniszter meleg szavakkal szívbemarkoló beszédet mondana a vadászat atavisztikus hagyományairól. Utána az egyenlő elbánás minisztere emelkedne pupitusra, aki a könnyeivel küszködve bevallaná, hogy ő, szőke nő létére a vadászat szerelmese. A kormánytagok ezt a comming out-ot melegen megtapsolnák. Utána kitüntetéseket osztanának ki azon vadászoknak, kik a rendszerváltás előtt nem részesülhettek annak örömeiből. A kitüntetéseket a miniszretelnök osztaná, az államelnök az ülés végén beszedné. Este az ATV vendégül látná a kitüntetett vadászokat, és műsorvezető hosszan méltatná a vadászat nemzetgazdasági és társadalmi jelentőségét, és a kettős mérce felszámolása érdekében, erélyesen követelné a vadászokkal szembeni előitéletek sürgős lebontását...
Mindez bizonyára így történne. Mert ugyabár Magyarországon nincs kettős mérce.
