Riportok a kanadai vadonból

Ami nem ol meg, az erosit. Engem ez a 2 es fel honap megerositett kivul-belul. S mar aznap kerestem, s ugy tunik, talatam is megoldast. Az egyik elvetelt megoldasom az lett volna, hogy megkeresem Edmontonban a Stork Tonit, aki 2001-ben az Eszaki Jeges tenger partjan ijal tanitott loni... Pedig Toni evekig hivott rendszeresen, de en nem kertem el az o szamat, s igy ez a lehetoseg oda. A masik, jarhatonak latszo megoldas, hogy evtizedes baratsag fuz Ugray Tamashoz, a nagy vilagutazohoz, s felhivtam ot Totontoba, s azt monta okt. 17.-ig menjek at hozza, mert eppem indul fel eszakra, egy vadaszkirandulasra, s ha addig odaerek, vele mehetek.Aztan egy igazan meghato... de lagalabbis szamomra szivet melengeto dolog... Azt azert elore kell bocsatani, hogy magam is irtam nehany vadaszkonyvet... nem Calvero neven...S egyszer, vagy 3 esztendeje, kaptam egy olvasoi levelet Totontobol, melyben egy emigrans honfitarsunk olyan elismeroen szolt, a valamilyen csatornan hozza kijutott konyveimrol...hogy csak a kotelezo szerenyseg akadalyoz meg benne, hogy szo szerint idezzek belole. A hozzam irott marvanypapirra irott, gyongybetus sorait sokszor kezbe veszem, s beleolvasgatok, jo dolog ez... No, s, miutan megtudta, hogy itt vagyok Albertaban, mely igaz, annyira van Torontotol, mint Athen Stokholmtol, felajanlotta, visszutban latogassam meg egy kis vadaszatra. Tehat a majdan megjeleno Kanadai vadon cimu konyvemben nem csak eszak-nyugat Kanada lesz megmutatva, de del-kelet is.