Amikor megjottem a hodgatak bontasabol, azzal a hirrel vart a boss, hogy mivel ido elott megjott a teli ido, leall a tovabbi munka. Kopni-nyelni nem tudtam. Igen, eredetileg ez kb. 1 honap mulva lett volna, de lathatod - mondta - az idojarasjelentesek tartos fagyokat mondanak, 10 centis a ho, lefagyott minden, az aratasnak is vege... A masik 2 munkas meg reggel osszepakolt, s elment. Nem laknak messze, csak Manningig kelett utazniuk, s varta oket a csaladjuk. De az en helyzetem mas. Kerdeztem is a boss-t, hogy most ezt ugy gondolja, mint a TV-s vetelkedokben; Calvero, a nezok kiszavaztak, 5 perced van, hogy elhagyd Kanadat. Erre azt mondta, egyenlore csak maradjak, a koszt-kvartelyert kisebb hazimunkakat vegzek, mittudomen, mosogatok stb. De fizetest erre a napra mar nem kapok. No. Mit is mondtam az elejen, hogy a boss egy kiszamithatatlan pasi. De hogy ennyre...! Tegnap este meg egyutt lestuk a hodot, le akarta lovetni velem, annyira utalja... Aztan ma reggel kikuld hodgatat rombolni... s mire visszajovok, megszunt a munkahelyem. Gyors tempo. De nem erzem magam elveszve...valamit majd kitalalok... Ha nem egett volna le a Slave Lake-i szalloda, ott az uzletvezeto (nem a tulaj, mert a tulaj a boss) munkat kinalt nekem telire, annak tudataben, hogy itt Keg Riverben csak legfeljebb nov. elejeig van munka. A szalloda azonban leegett, s vele az en leendo londineri allasom is fustbe ment. A boss-rol nem mondok semmi rosszat. Kiismertem mar elso heten, hogy egy egzaltalt fazon. S vegul is jot vadasztam nala... csakhogy a csaladomnak... huha... majd megoldom. Majd lesz valahogy, mert sose volt, hogy ne lett volna valahogy, miota az osrobbanas elinditotta a Foldi letet...