Az iskolaban azt tanultuk: a munka tette az embert emberre. Mert az osember csak ugy ellegelgetett, mint az allat; gyujtogetett, vadaszgatott... mai szoval: passziozott. De bezzeg miutan feltalalta a pattintott kavicsit, aztan mar nem volt mese, dolgozni kellett No valahol itt lett elbaszva az evolucio... Mondom ezt ugy, hogy ajulas kornyekez a faradsagtol. Ja, s a megerzesem jo volt: a boss szivat engem. Nem gonoszul, csak ugy, kedvtelesbol, szorakozasbol. Ha toleransabb vagyok, azt mondom: pobara tesz. Ma reggel odavitt egy szornyu nagy masinahoz, egyszer megmutatta, hogy kell kezelni, de ugy, hogy en lent voltam, azt se lattam, mit csinal ott a kabinban...Aztan kiszallt, s azt mondja: most rajtad a sor, csinald tovabb. S azzal ott hagyott. De lattam, hogy tavoztaban mozgott a valla a nevetestol. Par percig probalgattam a fogantyukat... nem reszletezem, a 3. gyokeret mar ugy vettem ki, mintha mindig ezt csinaltam volna, csak kicsit lassabban. Meg elveztem is ezt a munkat, azt az iszonyu erot, amit ez a gep sugarzott... az erogep en vagyok... enekelte az LGT a regi dalaban... Amikor odaallsz a gyokerhez, leereszted a negy labat, hogy ne billenjen fel a gep, a vastag teleszkopok sziszegve ereszkednek le... a karmantyuk belebarnak a foldbe, aztan egy iszonyu ero huzni kezdi kifele, pattognak szakadnak a gyokerek... aztan kiemeled a bolyhos gombolyagot, s leteszed. Mint a foghuzas, nagyban... De ez sem valtoztat a tenyen, hogy a boss szivat... s ezt nem szeretem. Ne felj pajtim majd elkaplak en. Viszont-szivattam en mar nalad nagyobb kalibereket... ne vedd dicsekvesnek, Tizedest a hadseregben, hogy az egesz raj rajta nevetett... hekust, nem is egyet... meg a balfasz rendezoket, kikkel elhitettem, hogy a sajat instrukciojukat hajtom vegre... hisz te mondtad a mult proban, nem emlekszel? A rendezo meg erolteti az emlekezetet, aztan: ha en mondtam, akkor jo. Akkor jo az otlet, ha te mondtad, mi...? Otthon mar tartanak a probak... fucking!