LÉP CSŐD. Hogy mért utálom a lépcsőket, ezen agyalok hajnal óta. A lépcső valami olyannak a szimbóluma, ami számomra taszító. A revüsztárokat látjuk méltóságteljesen lefelé lépdelni a pépcsőn, minden lépésükkor kigyullad a talpuk alatt egy-egy színes lépcsőfok. A házakban a lépcsők reprezentatív funkciót töltenek be. A lépcső a hatalom pitiáner szimbóluma – fölötted vagyok, vaze! – ezt sugallja. Valamikor régen, amikor még hittünk a rendszer válthatóságában, egy nagyobb lépcső ellen tüntettünk a Váci utcán, és végig a Belvároson. Valaki, aki nem én voltam – sose hordtam parolát – ezt írta a táblájára: VÍZ-LÉP-CSŐD. Az egy másfajta lépcső volt, amit meg is szüntetett a rendszerváltás, de ennek ellenére nem járnak már föl a vizák az Al-Dunáról, mert elállja útjukat a Vaskapu. Utálom a lépcsőket. És főleg utálom, hogy felesleges volt minden tüntetés – tudnunk kellett volna, hogy a világ megváltoztathatatlan (legfeljebb csak annyiban, hogy a bősi vízlépcső valóban nem épült meg). Pedig mennyire hittünk benne! 1988-ban benne voltam a Dobai Péter írta, Andás Frici rendezte Vadon című filmben, bakonyi betyárt játszottam (a „nemzet betyárja” Oszter pedig Noszlopy Gáspárt alakította), de nem is ezért hozom ide, hanem hogy játszott benne Cseh Tamás és az akkori szövegírója, Csengey Dénes is. A forgatások szünetében Oszterrel vadászni jártunk, este pedig a tábortűz mellett Csehhel és Csengeyvel danolászunk, és jól berúgtunk. Tamással később soha nem találkoztam, de Csengeyvel még párszor összefutottam. A halála után sokan a barátjának hazudták magukat – én nem voltam a barátja, csak tiszteltem, ahogy Krassót is (egyébként ők is egymást). Csengey be akart engem léptetni az MDF-be, de annyira ellenszenves volt nekem az a szó, hogy „párt” (ami akkor még csak „fórumnak” álcázta magát, a félig-illegalitásban), szóval annyira utáltam/om azt a szó, hogy nem léptem be (miként később sem, soha, sehova, csak néha kutyaszarba, amikor a balvárosi Klauzál tér környékén laktam). Viszont egy-két alkalommal elmentem vele bizonyos ellenzéki összejövetelekre; ha jól emlékszem, a fent említett VÍZ-LÉP-CSŐD tüntetésre is ő hívott el. Csengey hamarosan megpattant a túlvilágra, s így hál’ istennek nem láthatta, hogy a rendszert váltani akaró fantaszták harca mily értelmetlen volt. nfl
Utóirat: Most én is megpattanok pár napra a virtuális világból, mert a vadászművészeti- és trófea gyűjteményem szállítását és elhelyezését kell felügyelnem. De egy-két hét múlva visszatérek közétek, új és régi történetekkel, melyekkel megdöbbentelek benneteket, vagy nevetésre csiklandom a rekeszizmotokat, de mindezt szeretettel és évődve teszem. Mert szeretlek titeket is, akik napról napra követiek a néha zegzugos gondolatfűzésemet. (Azt azért egyszer kikutathatná erre avatott pszichológus, vagy más áltudományokkal foglakozó szakember, hogy én, aki soha nem tudtam igazán feloldódni VALÓSÁGOS közösségekben: se társulatban – halkan mondom, még a családban sem ahol neveltek, és abban a családban sem, ahol nekem kellett volna gyereket nevelnem – szóval ezzel a magamba zárt világommal miként tudok kinyílni egy VIRTUÁLIS közösségben, a blogom olvasói körében. Hm.)
