Riportok a kanadai vadonból

MERT  AZ  A  HÍRED  A  SZAKMÁBAN,  HOGY  NEHÉZ  EMBER  VAGY, mondta jó szándékúan egy régi barátom, és azt is hozzá tette, hogy ugyanebből az okból szerinte, ha majd befejeztem a drámámat, álnéven küldjem el a színházaknak. Hogy ne befolyásolja a döntéshozó igazgatókat a hírem, hogy nehéz ember vagyok, és ráadásul minden fészbuk- és blog-posztomban újra s újratermelem ezt a hírt. Mintha kényszeresen bizonyítgatni akarnám, mondta a barátom, hogy nem csak pletyka – valóban nehéz ember vagyok. És azzal folytatta, hogy főleg manapság a könnyen kezelhető, egyszer használatos színészekre van szükség, mint a papír zsebkendőre: ha elhasználtad, dobjad el, jöhet a másik. És te – így szembesített a barátom a múltammal – mindig akadékoskodtál az ötleteiddel, és a zavart okozó kérdéseiddel, s ezért a rendezőknek és az igazgatóknak csak nyűg voltál a nyakán. Erre persze kívánkozott volna a barátom felé a pikírt Latinovits-i mondat, hogy „gonosz középszerűekkel szemben összeférhetetlen vagyok”, de már ezt oly sokan elcsépelték, hogy inkább azzal érveltem, hogy a majdani drámám esetleges értékének semmi köze ahhoz, hogy én milyen posztokat tettem s teszek közre, igazgatókkal kapcsolatos tapasztalataimra támaszkodva. Te csak azt hiszed, mondta bölcsen a barátom, s a nyomaték kedvvért meg is ismételte, hogy én csak azt hiszem, hogy ez így van. És én már-már hajlottam igazat adni szavának, mert nem egy színházból kerültem már ki abból az okból, hogy feltettem a kérdést a blogomban, vagy a fészbuk posztomban: vajon nem veszi ki magát rosszul, hogy amint kinevezték igazgatónak X-et és a nagytiszteletű Y urat, máris a feleségét, vagy az arra alkalmatlan haverjait hívta rendezni? Akik ráadásul alkalmatlanok is voltak a rendezői feladat ellátására. Pedig azt még meg se említettem a posztomban, hogy az aktuális hatalom helyezte őket is az igazgatói székbe – de hát ez már csak általánosan bevett gyakorlat (vennék be!). Hisz minden hatalom a saját, holdudvarnak nevezett valagából rángatja ki az igazgatóikat, mert még ilyen területen is be akarják biztosítani a lojalitást. És itt persze mindenki orbánozhat, pedig azért használtam előző mondatomban a többes számot, mert, ahogy a korrupciót sem Orbán találta fel, úgy a seggéből előrángatott, és szartól lemosott igazgatók plüss székbe való ültetését sem ezek találták ki; így ment ez már régóta. No, szóval győzködött engem a barátom, hogy álnéven, hisz nehéz embernek tartanak, és majd az ilyes hírem miatt fogják visszadobni a darabomat. És már-már hajlottam arra, hogy igazat adjak neki, hisz ő már csak tudja, miként történik a hatalom működési technikája –  ő is volt már igazgató. nfl