Riportok a kanadai vadonból

SZIGORÚAN  ELLENŐRZÖTT  VONATOK.  Hrabal. Ha ott van a könyvszekrényeden valamelyik kötete, olvass bele. Életelixír. Még akkor is, ha tudjuk, hogy a nagy író meghívta az erkélyére a halált, eltársalgott vele kicsit, talán még legurítottak együtt a pilsenit is, ahogy a barátaival az Arany Oroszlánban - - - aztán vele ment a mélybe. Ma hajnalban elővettem egy könyvét: vérrel van írva. Véres történetek és legendák. A betűk kápráztatóan és borongatóan vibrálnak – vörössel szedték a kötetet. Az első oldal olyan, mint amikor mikor a hozzám hasonló provokatív szerzők, saját posztjaink kommentjeit olvassák. Öt oldalon keresztül az hozzá érkezett levelek szidalmazó és dicsérő bekezdései váltakoznak. Itt egy rövidebb: „Megérdemelnéd, hogy a vasutasok bepereljenek vagy megkövezzenek, te vadbarom, mert szerinted, ugye, a vasútnál mást sem csinálnak, csak kefélnek az állomásfőnök úr kanapéján.” Igen, ez egy izmos „komment”. És hogy ide szúrjak valami személyeset, abban a régi előadásunkban, a Szigorúan ellenőrzött vonatok magyarországi ősbemutatóján én játszottam azt a figurát, aki női seggeket pecsételt. És ama Ivo Krobot rendezte, akit e könyv előszavában Varga György fordító is megemlít, mint Hrabal jó barátját. Egy másik Hrabal előadásunkkal, a Pincérrel annak idején, amikor már nem riogatták a puhány európaiakat a magyarok nyilaival, de még talán zerették is őket Európában, ezzel az előadásunkkal végigutaztunk mindent, Hamburgtól Brnóig, és még az avignoni fesztiválra is eljutottunk. nfl