MEGKÖVETEM FARAGÓ ZSUZSIT. Néha veszett kutya vagyok, és azokba marok bele, akik szeretnek, s akiket szeretek. Zsuzsit sok évtizede ismerem, és mindig is kedveltem, de nemrég nem válaszolt egy levelemre. És én semmitől sem tudok jobban kibukni, mint ettől. Mert mintha így a létezésemet vonnák kétségbe. Pedig létezem, még ha erre nincs is egyéb perdöntő bizonyíték, mint hogy minden reggel firkálok itten. Néha marhaságot is: kiizzadom a bőröm alól a sértettségem mérgeit. AZ is egy ilyen kiizzadt méreg volt – bocsánat érte. De mégsem tudok könnyen ellibbenni attól a kérdéstől, hogy: miért. Miért nem válaszolt. Pedig megismertem már annyira a világot, hogy kivesszen belőlem a csodálkozás képessége; ma már jóformán nem lepődöm meg semmin- - - és mégis, mind a mai napig megdöbbenek azon, amikor egy szépen és udvariasan megfogalmazott levélre nem kapok választ. Majdcsak megszokom a kor közönyének szavát. De addig is: bocsánatot kérek. nfl
2018.05.15. 06:14 calvero56
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://kanadaivadon.blog.hu/api/trackback/id/tr3013944722
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
