Riportok a kanadai vadonból

HACKTION  ÚJRATÖLTVE. A filmjeink a múltban és a jelenben is nemzetközi sikert aratnak, de a tévéműsorainkat és –filmjeinket nehéz ezekkel versenyeztetni, legyen az egy egyszerű, lólábú időjárás-jelentő csaj ügyetlen makogása, aki minden jelentését azzal kezdi, hogy „a napsütésé lesz a főszerep” (bassza meg, megint nem én kaptam), vagy a szappanoperák idegesítően rossz fiatal szereplői. De a címben foglalt krimisorozat némely epizódját világszínvonalúnak tartom, mind a történet szuggesztivitását, mind pedig a színészi munka minőségét tekintve. Pár év után most a Duna World-ön újra lejátsszák a sorozatot, minden hétköznap este fél 10-kor egy-egy epizódot. A szerda esti, túszejtős rész például egészen kiváló volt, Anger pedig akkorát játszott, hogy sok amcsi világsztár elmehetne kávét hozni neki. És szerencsére a film végén lassan futott a stáblista, és a túszejtő fiú nevét ki tudtam olvasni, le is írom, mert  LÁBODI  ÁDÁM munkáját szintén világszínvonalúnak értékelek. A megrendítően hiteles játéka a szeme tükröződésében is megnyilvánult – amit nem DERÍTÉSSEL oldottak meg – játszotta a lúzer, szerencsejáték-függő megszállottat. Sajnos ebben is a fiatal lányok nagyon gyengék, de hát ez még belefér. Nekem is szerencsém volt – valóban annak tartom – hogy egy epizódban eljátszattam azt a szerb maffiás ziccer szerepet, ami valószínűleg egy-két hét múlva kerül majd adásba. Mert mi a ziccer, ha nem az, hogy 40 percen keresztül beszélnek egy figuráról, s amikor már kellően exponálták, akkor megjeleni, és elviszi a sót. Éppen fehérre volt festve a hajam egy másik filmszerep miatt, így az is érdekessé tette a figurát. Egyébként több másik krimiben játszottam korábban, pl. a Tűzvonalban is, de azok nem léptek ki a tévés műfaj provinciális szürke zónájából. nfl