Tudod, életem során kétszer játszottam amatőr rock-zenekarban, a nyíregyházi egykori kollégák körében még ma is Rocker a becenevem, és az élet semely területén nem tudom eltagadni, hogy ez a név nem vétlenül ragadat rám, értem ezen azt is, hogy írni is rock-zenész habitusban szoktam. Minek pedig lényege a provokatív dac (nagyterpeszben, mintha valaki föl akarna taszítani), és a mindenféle hatalommal szembeni ellenállás, az érdemtelen tekintély semmibe vétele (ha Indiában járnék, valószínűleg hasba rugdosnék minden szent tehenet). És ha Merkel asszony nem ez európai hatalom első számú embere lenne, hanem ő lenne Merkel néni, a sarki fűszeres, egészen bizonyosan végtelenül udvariasan fogalmaztam volna vele kapcsolatban. (Erről jut eszembe a kamaszkori „kohlhaasmihályságom”. Vágytam rá, hogy magasról leszarjam a világot, hogy iskolát kerüljek, kiosszak mindenkit, berúgjak, mint állat. Anarchista voltam, utáltam a kispolgárságot, kacérkodtam a gondolattal, hogy fülbevalót és tetkót viseljek, amitől csak az tartott vissza, hogy egyetlen vadászt sem láttam tetkósan. A fülbevaló pedig fennakadhatott volna a bozótban. Bár nem voltam rossz tanuló, utáltam a jó tanulókat, és ha becsúszott egy-egy ötös, magyarból, szinte szégyelltem magam, és szégyenérzet tapadt a jó magaviselethez is, meg úgy egyáltalán a jótanulósághoz, hogy az ember otthon gubbaszt és magol, mint egy besavanyodott lúzer, ahelyett, hogy punker bandát alapítva ordítana a világ ellen.)
Tudom, ebben a kétosztatú világban, ahol minden karrierhez el kell köteleződni egyik vagy másik én igyekszem független maradni. (Talán ez lehet az oka, hogy már egyik oldalon sincs barátom. Pedig valamikor akadt köztük olyan, aki rajongott ezért a kínpadra vont emberért. Például korábban voltak baloldaliak, akik azért kerültek, mert jobboldalinak véltek, aztán amikor megjelentem az Ésben, a jobboldaliak kezdték nem fogadni a köszönésemet. Hát nem hülye világ a miénk?) Szeretném tehát másoknak is javasolni, hogy érdemes mindig távolabbról is megvizsgálni a dolgokat. Az én helyemről – nem csak földrajzilag, de a két világ közti közötti senkiföldjéről is – nagyon jó lehet távolabbról is vizsgálni a dolgokat. És ama életforma, amibe én immár tíz év óta kényszerültem, a minden-jóban-van-valami-rossz alapon, és írási szenvedélyem kiteljesedése által lehetőséget adott nekem, hogy szigorúan vizsgáljam a társadalmat működtető gépezeteket.