Szappannovella 7. ÉJSZAKÁNKÉNT AZ UTCÁKAT JÁRTAM, mint egy öreg, halálra sebzett vadkan, aki összevissza kóvályog, nekimegy mindennek, fűnek-fának, és akit nem csak a két liter vörösbor részegített meg, hanem megőrjítette a saját vérének szaga, szava, vagy a saját vérének hajszája. Csak…
2016.03.11. 09:10 calvero56
Szólj hozzá!
2016.03.09. 09:01 calvero56
Szappannovella 6. (Mottó: „A semmi megsemmisít.” M. Heidegger) DOGÁNYI, a hízékony emberke, az ottfelejtett művészeti titkár. Negyven éves koráig példás családapa volt, esténként pizsamába bújva nézte a tévét, és betonhűséggel ragaszkodott a feleségéhez, akivel kölcsönösen első szerelmei voltak…
Szólj hozzá!
2016.03.08. 09:04 calvero56
Szappannovella 5. LEGSZÍVESEBBEN EGYEDÜL VOLTEM, hatalmas, emberelőtti magányomban. Többnyire mozdulatlanul hevertem az ágyamon, túlságosan nyugtalanul az elalváshoz, kimerülten a fölkeléshez.
És sokszor eszembe jutott Barna Maca is. Amilyen ruhákat viselt civilben. Kékbe és rózsaszínbe…
Szólj hozzá!
2016.03.07. 09:08 calvero56
SZAPPANNOVELLA 4. rész. (Az előző rész tartalmából: mivel nem nevettem a büfészínész viccein, a társulat ellenem fordult, leginkább Barna Maca…) … Barna Maca ötlete volt, hogy valami módon ki kell engem rúgatni a színházból. Kezdtem halálkomolyan venni a Barna Macát, meg a többi kollégát is, amikor…
Szólj hozzá!
