Illyéstől az Egy mondat a zsarnokságról-t, a világirodalom egyik legszebb versét ((de ami mérhetőbb: a leghosszabb versmondatát (melyhez fogható, minőségben Sziveri: Bábel című költeménye)). És mielőtt azt hinnéd Barátom, hogy azért olvastam most el, mert ennek bármi aktualitása lenne, leszögezem: nem azért. Hanem mert írni szeretnék egy hasonló ívű/mértékű/erejű remekművet ((he-he-he, gondolod Te (gombold már be kisapám!...))
...Hogy ezt annak idején engedték!... mert kádárék azt hitték, hogy mindenki a "rákosi viperára" gondol, amikor ezeket a csattogó szavakat olvassa (mert minden diktátor a másikra gondol diktátorként, miközben ő diktál meg ott áll).
C.
