Ja igen, ott hagytam el, hogy Kusturica... Már évek óta meg-megálltunk a Mokra Gorai barátunknál, montenegrói utunk pihenéseképpen, amikor valamikor a kétezres évek elején az a hír várt, hogy Kusztó (így becézik Emirt) filmet forgat a "sarganska osmicán", ami egy világörökség részét képező kisvasút; a hegy tetejéről indulva egy teljes nyolcast írva le, érkezik meg a völgybe. Akkor folytak a már említett Az élet egy csoda felételei. A forgatás után vette meg a szintén említett hegytetőt. Kezdetben a helyiek örömmel fogadták, mert híressé tette a községüket. Csak amikor már felvásárolta a hegy alatti telkeket is, sorompóval záratta le az oda vezető utakat, akkor besokaltak a helyiek, és ma már nem egy pert indítottak a világhírű filmes ellen. Bármennyire is szeretem a filmjeit, s bármilyen nagy filmesről is van szó, azért ő valójában egy balkáni baromállat. Ezt azért mondom, mert például amikor sok év együttdolgozás után összeveszett a zeneszerzőjével, Goran Bregoviccsal, az újságok címlapjain üzengetett neki ilyesfélét, hogy: Te szarházi, nekem köszönhetsz minden sikert...! Idén nyáron hallottam, hogy 2011-ben filmet forgat Pancho Vila címmel, Jonny Deppel a főszerepben. Stribor, a fia egyébként nagyon követlen és jó fej, meg a felesége is, Maya. Csak az öreg Kusztó lett ilyen fatökű. Most például, visszaútban meghívtak az erdész barátaink egy erdei báránysütésre (ami a helyi folklór része), egyszer csak helikopter ereszkedett a tisztásra, kiszállt belőle Kusztó, megevett egy adag sült bárányt, aztán repült is vissza a Favárosába. Elég ennyi mára? Szerintem is.
Calvero
