Riportok a kanadai vadonból

retró részében a létező személyeknek kitalált nevet adtam. C.

Csendben nyitottam ajtót. Besurranó tolvajként lopakodtam a csergeszőnyegen. Felesleges volt, Friderika nem hallhatta a lépteimet, a varrógépnél ült és varrt. A gép fölé hajolva egyengette a kezére omló fényes ripszet, és az anyag folyamatosan haladt a le-föl zakatoló varrótű…

P. jó kollégám volt, csak a rossz fogai résein gyakran fröccsent ki a nyál. Köpésének hatótávolságán kívül  viszont jó játszótársnak bizonyult. A felesége ugyanígy, aki utálta a férjét. Nem azért, mert a színpadon mindig fröcsög a nyála. Tudtommal sohasem…

Nem vagyok történész, nem tudom Szakály Sándor hibázott-e a megfogalmazásában, s ha igen, miben. De L. Simon László, aki afféle kultúr-ószeres  a mai kormányban; aki volt már államtitkár (talán még ma is az), meg kormánymegbízott; költőnek mondja magát… mégsem ismeri…

Ezerkilencszáz-nyolcvankettő augusztus elsején délután hatkor szálltam fel a vonatra, hogy másnap reggel a hirdetések címlistája szerint albérletet keresek. Sándorfalván egy jóarcú, borszagú parasztember ült mellém, és ahogy a borszagú parasztemberek általában, rögtön nyitott…

.simán zajlott. Azt leszámítva, hogy az anyakönyvvezető Sára volt, a párttitkárhelyettes felesége. Aki, mielőtt a szeretőm lett, azt mondta, egyszer majd nézzek be hozzá a városházára. Hát most benéztem. Már bent várakoztunk, mikor Sára a helyiségbe lépett, mellén trikolor…

A JÖVŐ végleges elvesztése. A haldokló utolsóelőtti lélegzete is jövőt hordoz. Az utolsó lélegzet örömét. Utána már csak  l é l e K z e t van. Ha van. És nincs: UTÁNA. C.

Szabadkán, a Zubolyt játszó kolléga sokszor elszórakoztatott a bárgyúságával. Egyszer például odajött hozzám a szünetben, és megkérdezte, hogy mondd, szerinted nem vagyok sok, amikor szamárként úgy fejezem ki Titánia iránti nemi vágyamat, hogy szökdécselek a színpadon, és…